JÓ DOLOG-E INSTA BÉBINEK LENNI?
Minden szülő büszke a gyermekére. Legszívesebben az egész világgal megosztaná, milyen édesdeden alszik, felszabadultan játszik vagy épp teli szájjal nevet.
Csakhogy amíg a szüleink generációja legfeljebb a családi és baráti körrel osztotta meg a szívének kedves felvételeket – ha épp egyáltalán kéznél volt az adott pillanatban egy fényképezőgép – az általunk készített fotók szinte bárkihez eljuthatnak, s ami még ennél is elgondolkodtatóbb: az internetre kikerülve örökre ott is maradnak.
Olyan világot élünk, melyben kedvünkre ablakot nyithatunk életünk tetszőleges részeire. Megoszthatjuk, vagy akár el is áraszthatjuk a környezetünket a számunkra fontosnak tartott pillanatokról készült fotókkal. Szabadon megtehetjük, hiszen felnőttként képesek vagyunk értékelni a lehetséges következményeket és ennek alapján meghozni a helyesnek tartott döntést. De mi a helyzet a gyerekekkel?
Szülőként természetes vágyunk, hogy gyermekünkkel elbüszkélkedjünk a világnak, az extraverziót értékként meghatározó trend mellett pedig különösen nehéz megálljt parancsolni ennek a vágynak. Csakhogy amíg a gyermekeinket igyekszünk megvédeni a számukra potenciális veszélyforrásoktól – így pl. nem hagyjuk magára a pelenkázón, sem a fürdőkádban, nem engedjük ismeretlen kutya közelébe, vagy bízzuk őt idegenekre – addig a virtuális térben sokkal kevésbé vagyunk óvatosak.
Pedig gyermekünk pszichéje sérülékeny, és éppolyan védelmet igényel a virtuális térben, akárcsak a való életben. Azzal, hogy fókuszált figyelmet irányítunk rá különböző online felületeken, növeljük digitális lábnyomának méretét, mely a későbbiek során hatással lehet énképének alakulására, és személyiségfejlődésére.
A gyermek énképe két forrásból táplálkozik: az önmagára vonatkozó megfigyeléseiből, valamint a környezete által róla visszatükrözött ismeretekből. Az önmagával kapcsolatban megéltek révén alakítja, formálja a képét saját magáról.
- Vajon hogyan hat erre a képre mindaz, ami a virtualitáson keresztül ömlik rá?
- Milyen hatással lesz ez a személyiségfejlődésére?
- Hogyan értékeli majd később, hogy a legszemélyesebb pillanatairól készült fotókhoz kis kutatás után szinte bárki hozzáférhet?
A túlzott mértékű pozitív visszajelzésnek torzító hatása lehet az énkép alakulására. Ahogyan a bántó megnyilvánulások is gátját jelenthetik a reális énkép kialakulásának. Míg azonban egy kamasz esetén tisztában vagyunk azzal, mennyire veszélyes lehet számára az online tér – ott milyen támadások érhetik őt – addig a csecsemők és kisgyermekek esetén nem számolunk a lehetséges negatív következményekkel. Pedig egy nap ők is felcseperednek, és a digitális lábnyomuk hatni fog rájuk.
Virág Csaba kiberbiztonsági szakember szerint a legbiztonságosabb az a fotó, amit el sem készítünk. Ami ugyanis elkészült, akár véletlenül is kikerülhet az internetre (ellopott telefon, feltört rendszer, vírus támadás, stb.), attól kezdve pedig elveszítjük a kontrollt a személyes információink felett.
Szülőként igyekszünk pozitív énképet kialakítani a gyermekünkben, Bátorítjuk, fejlesztjük, építjük őt, miközben a róla készült képeket jóhiszeműen megosztjuk.
Vajon rendjén van ez?
Ha támogatásra volna szükséged, vagy szeretnéd átbeszélni a helyzetedet egy szakemberrel, válaszd coaching szolgáltatásunkat.